Hétköznapi csodavárás
Szentkút-Vác és a migráció
2015. szeptember 19. 01:00:00
Éjszakai imádság
2014. április 28. 16:00:00
Advent
2013. december 14. 15:00:00
Majdnem sírtam
2013. június 28. 10:15:00
Furcsa eset
2013. június 22. 20:13:00

Tamás és Péter: Újra együtt

Készítő:: Tornay Gábor Publikálva: 2015. szeptember 27. 20:45:00

Szeptember 27 - Villamayor-Viana kb. 30 km.

A tegnap írtam az idilli Internacionáléról. Amikor írtam, akkor persze még idilli is volt az állapot. Viszonylag kevesen, csak az alsó ágyakban vagyunk az említett japán, a két koreai es egy francia házaspár. Mindenki nyalogatja aznapi testi-lelki sebeit, aztán lassan pihenőre terünk. És ekkor bumm! Ajtó ki! Megjöttünk! Na kik? Hát persze az amcsik. Már csak a felső ágyak szabadok, azokat elfoglalják, aztán persze panaszkodnak, hogy melegük van. Kétségtelenül nincs "lekondicionàlva" 16 fokra, ahogyan ők szeretik. Ezért villany felkapcs, erkély ajtó ki... és... egy denevér be. Másfél óra azzal telik, hogy, „oh my God" valamit tenni kell, még a tulajt is felrángatják, de a denevér akkor se megy ki. Tipikus felszabadító jelenet: megérkezik az amcsi sereg, minden a feje tetejére áll... oszt másnap úgyis mindent itt hagynak...

Egész éjjel megy az USA vs. Franciaország kinyitom-becsukom hidegháború. 5-kor megunom. Csendben elkészülök, lemegyek az étkezőbe reggelizni, ott lent kuksol egy amcsi "dezertőr", teljesen ki borította a hadiállapot. Picit még vigasztalom, aztán hatkor elindulok. Hihetetlen 1,5 óra a sötétben gyalogolni. Tiszta égbolt. Telihold. Ezer csillag. Fej lámpát nem hoztam. Gábor mesterem azt mondta a telefon bőven elég amennyit világít. Gábornak igaza van. Mondjuk más helyzetet jelent, hogy szeptember van, ráadásul Budapesttől jóval nyugatabbra, mégis egy időzónában. 7:30-kor kezd pirkadni. De addig tényleg leírhatatlan élmény a csillagok alatt gyalogolni. Tényleg kár lett volna ezt elrontani fejlámpával. Időnként telefonnal világítom meg a táblákat, ha gyanús kanyar vagy elágazás van. Néhány kilométer után a 2 nappal ezelőtti szobatársaim, egy svájci házaspár elhúz mellettem. Ők fejlámpával... Egyébként meg az egész mai szakasz gyönyörű. A 30 km-t észre sem veszem. Kora délután érkezem Vianába. És néhány órára rá Péter is befut (súlyos költői túlzás). A fő utca egyik teraszán egy sörrel várom hős barátomat. Ő ma 40-et ment! Keddi elvállasunk után először újra együtt. Jól imádkoztatok:)
 
Útszakaszok

 
Zarándoklattal pályázok

 
Kövess minket!

 

 
Bookmark and Share

Készítette: megaweb