Gábor útijegyzetei: A szó "elszáll"

Tegnap kiment az értesítés több 100 embernek, hogy elindult az oldal. Előtte imádkoztam. Kértem az Istent, hogy minden érintetthez eljusson és betöltse azt a szerepét, ami a központi üzenete az oldalnak: Legyünk közösségben és így támogassuk a zarándoklatnak, mint sajátos imádkozási formának a lehetőségét! Az imádkozás pedig a Teremtőre való odafigyelés, a Vele való párbeszéd.

Az Isten képére és hasonlatosságára formált ember kiemelkedik valamennyi teremtmény közül. Isten, aki a szavával teremt ("Mondá Isten... és lett.") az ember teremtésekor a szabad akarat mellett megadja neki a "szó kimondásának" képességét. Az ember is teremt a szavával. Békét vagy békétlenséget, örömöt, vagy bánatot, szeretetet, vagy gyűlöletet, életet, vagy halált, egységet épít, vagy bomlaszt, igazságot, vagy hazugságot. Valójában bármit kimondunk az elvégzi munkáját. Ezért nagyon fontos hogy megértsük Jakab apostol levelének, az ide vonatkozó intelmeit.

Ha olvasod ezt az írást, arra kérlek téged, hogy imádkozz Te is, hogy ami ezen a lapon megjelenik, az végsősoron az emberek boldogságára, Isten végtelen szeretetére irányítsa a figyelmet. Tudom, hogy nem  lehet úgy foglamazni, hogy mindenki azt a szándékot érzékelje, amit a sorok írója mondani akart. Hiszem, hogy a pozitív értelmezés elsősorban akarati tényező. Kizárólag rajtam múlik, hogy az intelligenciámból és az átélt életemből, arra építve értelmezek valamit, vagy ráveszem magam, hogy tiszta szívvel, feltétel nélküli elfogadással, alapos megismerés után formáljam meg kimondott véleményemet.