Kati útijegyzetei: Értelem, emlékezet, akarat

Az elmúlt négy nap nagyon váldozatos volt úgy időjárásban, mint érzelmekben. Castrojeriz, Frómista, Carrion, Ledigos. Az első napon ragyogó időben szárnyaltam, a másodikon csendes esőben kitartóan gyalogoltam, a harmadikon kicsit nehezemre esett a gyaloglás, pedig az ég olyan szinkavalkádot mutatott, hogy hihetetlen. A felhők között olyan kék eget lehetett látni, ami elmondani nem lehet. Hosszú fennsíkon egyenes szakaszok, melyek gondolkodásra késztetik az embert. Ugyan ez a negyediken is.

Ezekben a napokban főleg az járt a fejemben, mennyire nagy szükségem van a Fájdalmas rózsafüzér bevezető üdvözlégyekbem imádkozott titkokra:

- aki értelmünket megvilágosítsa,   - aki emlékezetünket erősítse,   - aki akaratunkat tökéletesítse.

Hálás vagyok a Jó Istennek, hogy szépen lassan megvilágosítja az értelmem és már nem csak mormolom a Rózsafüzért, hanem sokszor át is élem. Értem, legalább is kapirgálom azok értelmét.

Nem csak az imák kapcsán, de talán még az is elmondható, hogy az utam fontos része, hogy megkapjam az Úrtól, segítsen megvilágosítani az mértelmem, hogy jobban elfogadjam a velem történteket.

A hosszú kietlennek tűnő szakaszokon, amiket a napokban jártam, jó alkalom volt sok mindenre visszaemlékezni. Hihetetlen nagy kincs az emlékezet erősítése! Többek között, mivel az alföldön nőttem fel, olyan jó érzés volt az ég a földdel összeér látóhatár szemlélése, a megművelt földek látványa. Visszaidézte gyermekkoromat. Ezen kívül a napi szándékok kapcsán jó volt visszaidézni emlékeimben sok mindent.

Az akarat tökéletesítése nagy feladat. Sokszor akarunk olyat, ami nem válik hasznunkra. Nagy áldás, ha megkapjuk, hogy akaratunk tökéletesedjen! Arról nem is beszélve, amikor olyan

dolgokat szeretnénk, vagy akarunk, ami nem lehetséges rajtunk kívül álló okok miatt. Az akaratunk tökéletesítésében biztosan az is benne van, hogy ne is akarjunk olyanokat, amire nincs szükség. Van tehát miért imádkozni.