Kati útijegyzetei: Hit, Remény, Szeretet

Három állomás, San Juan de Ortega helyett Atapuerca, Burgos, Hornillos. Hétfőn jól indult a nap, tehát elhatároztam, kicsit többet gyaloglok, hogy másnap könnyebb legyen. Jól tettem, mert esett az eső, főleg déltől. Másnap Burgosba végig szakadó esőben, kicsit eltévedve, de megérkeztem. Némi technikai nehézségek megnehezítették a napom, mint hogy totálisan átázott mindenem. Ennek köszönhetően nem sok kép készült az elmúlt három napban.

Gondolat viszont annál több.

Mint említettem már az előzőekben, minden nap van valamilyen személyes célom, kiért, miért zarándokolok. Ezek kapcsán sok értékes indíttatást kaptam ezen három napban. Erről szól a főcím, hit, remény, szeretet. A Rózsafüzér szerint, ki hitünket növelje, reményünket erősítse, szeretetünket tökéletesítse. Nekem ez a három nap erről a három dologról szólt.

Hit: igen nagy szükségem van annak növelésére. No nem azért, mert nem lenne hitem, hanem mert most jövök rá, hogy ami van, mennyire kevés. Olyan ez, mint a nyelvtanulás. Minél inkább beszél valaki egy idegen nyelven, annál inkább látja, hogy mennyire sok hiányossága van még.

Remény: kedden a Remény veszni látszott. Nem azért, mert esett, mert mindenem átázott, hanem mert a lelkemben valami személyes fájdalom volt. Tudtam, ezen csak át kell jutnom, a következő nap már jobb lesz. Megtanultam, a sok rossz, ami történt velem nem a reménytelenség! Azt ki kell vetni a szótárból, hiszen a remény örök és valós.

Szeretet: a mai napom erről szólt! A számomra egyik legkedvesebb személyért ajánlhattam fel a Szüzanyának a mai nap minden fájdalmas lépését. Jó volt hinni abban, hogy a szeretett személy javára válik. El kell fogadnom, hogy a szeretetet át kell értékelnem. Lehet szeretni valakit fizikai kontaktus nélkül is. Meg kell tanulnom a szeretetet egy másik dimenzióba helyezni, ami semmivel nem kevesebb, de valamilyen módon más. Ezen még dolgoznom, tanulnom kell. Ezért vagyok itt, Ezért járom az utam!